Dátum

Link

Home Híreink Nagyböjt
Nagyböjt Nyomtatás E-mail
2017. április 12. szerda, 11:35

Nagybőjti időszak alkalmával mindenkinek le kell mondania valamiről, ami később nagy hasznára lehet az ember lelkére. Nagyböjti idő a legalkalmasabb lehetőség arra, hogy az ember lelkileg és hitben megerősödjön. Ilyenkor át kell gondolnunk, hogy mit is lennénk képesek feladni a lelkiépségünkért és megtartani erkölcsiségünket. A lemondásokkal az Úr Jézust szeretnénk követni, aki példát adott azzal, hogy elvonult a pusztába negyven napra, ahol böjtölt és gonosz lélek kisértéseinek ellenállt. A nagyböjtben Jézust követjük, ami azt jelenti, hogy mi is lemondunk egyes dolgokról, amiket létfontosságúnak tartunk, de valójában az Istennel és az emberekkel való kapcsolatunkat akadályozzák. Lemondással fékezzük a testi kívánságainkat, és erősítjük az emberi akaratot.

A Paulinumban, mint minden keresztény intézményben, ekkor változik az étrend, ájtatosságokat és keresztutat tartanak csakúgy mint a templomokban. Habár újabb időket élünk ennek ellenére igyekszünk megtartani mind azokat a szokásokat is, amelyeket a nagyszüleinktől és szüleinktől örökültünk. A Paulinum szeminárium arra neveli növendékeket, hogy híven megtartják az Egyház által előirt nagyböjti időszak szabályait. Erre az időszakra jellemző a liturgikus lila szín, nem hangzik fel a misén a Dicsőség és az allelúja, és az oltárt nem díszítik virággal. Mindenkinek el kell gondolkodni arról, hogy mi az, ami gátolja és zülleszti lelkét, és ezeket mellőzze a negyven napos böjt alkalmával. A nagyböjt egyben bűnbánati időszak is, amely böjtöléssel, imával és lemondással készít fel a húsvéti ünnepekre.