A farsang a karácsonyi ünnepkör zárásával kezdődik és húshagyókeddig tart. Az ezt  követő szerda, hamvazószerda, a nagyböjti időszak kezdete. A hamvazószerdáig tartó farsang jellegzetessége a vidámság, mulatozások, bálak és a népünnepélyek. A farsangi vidámságokat az első keresztények a római időkből vették a rossz szellemek és a téli időszak elűzésével. Századokon át alakult ki a mai értelemben a farsangolás és a télbúcsúztató. Az Egyház az erkölcsös mulatságokat mindig engedélyezte, de a bujaságot szimbolizáló szokásokat már nem. A farsang csúcspontja a karnevál. Ez farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart, és ezzel zárulnak a mulatságok és a különböző rendezvények.

A Paulinum fennállása óta mindig megtartotta a farsangolást. A múltban, amikor még sok diák volt, színvonalas előadásokat és színdarabokat tartottak az intézetben. Az utóbbi időkben, szerényebb körülmények közt, de minden esztendőben megtartják a farsangot vagy alkalmi műsorral, vagy egy mókás esttel. Az idén a paulinisták farsangvasárnapra hazamentek, és otthon töltötték a vidám napot a szeretteikkel. Húshagyókedden a Paulinumban alkalmi műsor volt, amelyen beszédek, zeneszámok, szavalatok és utánzási, illetve imitációs számok szerepeltek.