Miután magyarórán megemlékeztünk, délután ismét tartottunk egy megemlékezést, amelynek keretében jómagam prezentációt mutattam be az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. Mi is történt március 15-én? Miután a magyarok kiűzték a törököt, és Rákóczi szabadságharca elbukott, Magyarország teljesen elszegényedett. Viszont 1847-ben felbukkantak az 1848-as események vezéralakjai, mint Batthyányi Lajos, Kossuth Lajos és még sokan mások. 1848 tavaszán Párizsban polgári forradalom tört ki, ami kiterjedt egész Európára. Ennek hatására következtek be a március 15-ei események is. Ezen a napon Petőfi Sándor elment a Pilvax kávéházba, ahol találkozott Vasvári Pállal és Bulyovszki Gyulával is. Elmentek Jókai Mórhoz, és kidolgozták a proklamációt a 12 pontra. Mindezek után a csapat visszatért a Pilvax kávéházba. Itt Jókai Mór felolvasta a 12 pontot, és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután a jelenlevők elindultak az egyetemekhez. Később elhatározzák, hogy véghez viszik az első pontot, és elindultak a nyomda felé. Közben a tömeg egyre nőtt, és mintegy nyolcezren csatlakoztak a forradalmárokhoz. Mikor elértek a nyomdához, ultimátumot nyújtottak be, amelyet a nyomda vezetője, Landerer Lajos elfogadott. Ezt követően kiszabadították Táncsics Mihályt, aki egy budai börtönben raboskodott. Nem is telt el sok idő, és már tucatszámra jelentek meg a 12 pont példányai németül és magyarul is. Az akkori császár, V. Ferdinánd elfogadta a 12 pontot. Ez annak is köszönhető, hogy a Habsburg Birodalom más pontjain is lázadások voltak, mint Prágában és Bécsben is. Ideiglenes kormány alakult gróf Batthyányi Lajos vezetésével, és Erdélyt is visszacsatolták. Az ekkori vezetőség elég sok problémával szembesült. Magyarország gazdasága az összeomlás szélén állt, katonasága nem volt, és ugyanazzal szembesült, mint amivel annak idején az osztrákok is, több nemzetiség volt Magyarország határain belül, amelyek szerettek volna önállósulni. Később az új osztrák császár, Ferenc József hadat üzent a magyaroknak. Mielőtt az orosz haderő teljesen bekapcsolódott volna a szabadságharcba, egy párszor vereséget szenvedtek a császáriak. Az első ilyen eset után kénytelen volt a kormány lemondani, és ezek után Magyarországot egy bizottság irányította. Már veszni látszott a szabadságharc, viszont 1848. október 6-án Bécs ismét forradalmat élt meg. A magyar hadsereg nem nagyon tudott az orosz intervencióval mit kezdeni, így elkezdett hátrálni. A szabadságharc világosi fegyverletétellel zárult. Ezek után a megtorlás következett. Haynau tábornagy emberek ezreit végeztette ki, köztük Batthyányi Lajost és a tizenhárom aradi vértanút.

Néhány évtized után, 1867-ben létrejött az Oszták-Magyar Monarchia. Magyarország, mint tudjuk, 1918-ban függetlenedett teljesen.

Steiner Arnold