A farsang a karácsonyi ünnepkör zárásával kezdődik és húshagyókeddig tart. Az ezt  követő szerda, hamvazószerda, a nagyböjti időszak kezdete. A hamvazószerdáig tartó farsang jellegzetessége a vidámság, mulatozások, bálak és a népünnepélyek. A farsangi vidámságokat az első keresztények a római időkből vették a rossz szellemek és a téli időszak elűzésével. Századokon át alakult ki a mai értelemben a farsangolás és a télbúcsúztató. Az Egyház az erkölcsös mulatságokat mindig engedélyezte, de a bujaságot szimbolizáló szokásokat már nem. A farsang csúcspontja a karnevál. Ez farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart, és ezzel zárulnak a mulatságok és a különböző rendezvények.

A Paulinum fennállása óta mindig megtartotta a farsangolást. A múltban, amikor még sok diák volt, színvonalas előadásokat és színdarabokat tartottak az intézetben. Az utóbbi időkben, szerényebb körülmények közt, de minden esztendőben megtartják a farsangot vagy alkalmi műsorral, vagy egy mókás esttel. Az idén a paulinisták farsangvasárnapra hazamentek, és otthon töltötték a vidám napot a szeretteikkel. Húshagyókedden a Paulinumban alkalmi műsor volt, amelyen beszédek, zeneszámok, szavalatok és utánzási, illetve imitációs számok szerepeltek.

A nagyböjt hamvazkodással kezdődik. Ezt a gyakorlatot, a hamvazkodást a keresztények az ószövetségi népek hagyományából veszik. A hamvazkodás a bűnbánat és a vezeklés jele. Mind erre maga az Isten Fia, Jézus Krisztus utal, sőt magát is alávetette a vezeklésre és a bánbánatra. Az első keresztények nagyon komolyan vették a megtérést és a bűneik megvallását. Ez a hagyomány maradt szokásban a későbbi keresztényeknél. A böjti időszak lényege a bűnbánat, a megtisztulás és az áldozathozatal. A Paulinum Gimnáziumban és Szemináriumban is a hamvazkodással kezdődik a nagyböjt. A hamvazószerdai szentmisét és a hamvazást rektorunk tartotta. Beszédében az evangéliumi intelmekre utalt, hogy ebben a szent időben többet imádkozzunk, megfelelő módon böjtöljünk, és lehetőségeink szerint támogassuk szegényebb testvéreinket. Ezek által juthatunk közelebb Jézushoz, aki a mi Megváltunk, Üdvözítőnk, és aki által a feltámadás dicsőségébe juthatunk.

A Szabadkai Városi Könyvtárban február 22-én lett megtartva az évente megrendezésre kerülő szavalóverseny városi döntője. A szavalók három kategóriában léptek fel. Az első korosztály az I. osztálytól a IV. osztályig. A második korosztály az V-től a VIII-ig, a harmadik korosztályban viszont a középiskolások voltak. A szavalók magyar, horvát és szerb nyelven mondták a verseket. Az alsós diákok verselése három percig tartott, a középiskolásoké viszont négy percig. A szavalóversenyen két paulinista diák vett részt, Hegedűs András, II. osztályos és Juhas Đuro, III. osztályos. Hegedűs András József Attila „Gyermekké lettél” című verssel lépett fel. Juhas Đuro pedig Silvje Strahimir Kranjčević „Eli, eli lama azavtani“ című verset szavalta el.

A versenyen sokan léptek fel, ami nagy konkurenciát jelentett. Annak ellenére szavalóink megállták helyüket és elismerésben részesültek, ami csak is iskolánk javára szolgál.

A mai Szent Kereszt templom 1896-ban épült, mint mauzóleum (temetkezési hely) a nemes Vojnits Bajsai család részére.  A templom, amely Vojnitsné hagyatékából épült, 1933-ban alapított vikariátus istentisztelet helyszíne lett. 1956. I. 1-én pedig magalakult az önálló Szent Kereszt plébánia, és ennek a  temploma lett. 1959-ben a hívek számának a növekedése véget a templomot kibővítették. Azóta a Szabadka városának egyik legnagyobb plébániájává nőte ki magát.

A templom kriptával illetve altemplommal rendelkezik, amelyben a nemes Vojnits család tagjai nyugosznak. A templomot a vikariátus alapítása óta megszakítatlanul liturgiai szolgálatra használják, az altemplomot viszont a látogatók számára alkalomadtán megtekintésre bocsájtják.

A Paulinum közössége ebből a célból látogatott el a Szent Kereszt templomba. Először a felújított templomot tekintették meg a szeminaristák, utána viszont a Vojnits Bajsai család nyugvóhelyét. A templomban a plébános, ft. dr. Csizmár Oszkár fogadott minket, aki elmondta a templom és a temetkezési kripta történetét.

A templom és a kripta megtekintése után, átmentünk a plébániára, amely úgyszintén mint a templom fel lett újítva és ki lett bővítve, méghozzá római építkezési stílusúban.  Miután a plébános bemutatta a plébániát, a hittan teremben megvendégelte a szeminaristákat.