Hogy hívnak és honnan jöttél?

Kiss Tamás a nevem, és Bácskertesről, illetve Kupuszináról jöttem.

Hol végezted el az általános iskolát?

Az általánost szülőfalumban a József Attila iskolában végeztem el.

Kitől hallottál a Paulinumról?

A Paulinumról először akkor hallottam, amikor a paulinisták látogatást tettek szülőfalumban.  Továbbá ft. Zsunyi Tibor plébános atyámtól, aki egykor maga is paulinista volt.

Milyen volt a kezdet és a beilleszkedés?

A kezdet nehéz volt, mert honvágy fogott el, hiszen hosszabb ideig nem voltam távol otthonomtól. Kellett még egy jó hét, hogy beilleszkedjek.

A napirend jelent e nehézséget?

A napirend jelenleg nehézséget jelent, ugyanis nem szoktam meg a korai felkelést, valamit a megszabott tanulási időt.

A gimnáziumban vannak e nehézségeid?

Eleinte egy kicsit megszeppentem, mivel számomra eddig a hallásból ismert nyelveket, most már tanulnom is kell. De hiszem azt, hogy mindezeken túlteszem magam, mivel az osztálytársaim és az idősebb tanulók segítenek.

A Paulinumban nem lehet minden hétvégén haza menni. Számodra ez mily kihívást jelent?

Mint már említettem, olykor úrrá lesz rajtam a honvágy, minek következtében szívesen hazamennék meglátogatni szüleimet, testvéreimet. Honvágyamat ellensúlyozzák a szemináriumban szervezett programok, így például a nagyséták, sportrendezvények, találkozások, stb.

Mit kedvelsz legjobban?

Azt kedvelem, hogy szabadidőmben tovább folytathatom a szülőfalumban megkezdett zenei tanulmányaimat. Új barátokra tettem szert, akikkel jókat játszunk a hálózatba összekötött számítógépeken.

Otthonoddal és szüleiddel tartasz-e kapcsolatot?

Szüleimet minden másnap – harmadnap felhívom, és beszámolok nekik az eseményekről, amik az iskolában és az intézetben történnek. 

Milyen terveid vannak a jövőre való tekintettel?

Jelenleg ez a kérdés még nem nagyon foglalkoztat, minden erőmet egyenlőre arra összpontosítom, hogy minél jobb tanulmányi eredményt érjek el, és ezzel szüleimet büszkévé tegyem.

Mit üzensz azoknak, akik a Paulinumba szeretnének jönni?

Gyertek skacok! Megvallom, eleinte voltak félelmeim, de most már egyáltalán nem félek, mert itt jó pajtásokat találtam, akikkel sokat szórakozunk. S bár kell tanulni is, de a tanárokban igazi támaszokra leltem, akik tudásukkal gazdagítanak, de ha kell, még a csukákat is felveszik, hogy velünk rúgják a focilabdát.